Célunk, az anyagszerűség, a plasztika, a fényjelenségek, az emberi és növényi figurális staffázs elemek vizsgálata a különböző léptékű, ortogonális építészeti grafikákon, az anyag-fogékonyság fejlesztése, valós felületi minták segítségével. A textúra, a faktúrában megjelenő plasztikus anyaghatás, az árnyékkal megidézett tektonika vizsgálatán van a hangsúly oly módon, hogy (vonalas, vagy foltszerű) építészeti tervünket grafikai "alaplayerként" használjuk, s erre az alapra akár több verziót felvázolva, gyors technikai lehetőségként a digitális kollázs technikát használjuk.
A hagyományos grafikai technikák kategória rendszereihez, hasonlóan a digitális képek esetében is felállíthatók azok az absztrakttól a fotorealisztikus képig terjedő kategóriák, melyek a következők: vonalas, textúrázott, plasztikus, fotorealisztikus, művészi. Ezen ábrázolási módok „mixelése” egy építészeti grafika esetében adekvát, hisz egy alaprajz vagy éppen homlokzat esetében, egyszerre mutathatjuk meg az egzakt vonalas geometriát és a betervezett anyagok valós látványát, ezáltal újszerű sajátos képi megjelenítés kikísérletezésére nyílik mód, megnyitva az utat az egyéni grafikai stílus kialakítására.
RF 2002.
Fontos a rajz léptékének megfelelő mintaösszetettség, hisz mást igényel egy helyszínrajz 1:200-as léptékű grafikája, s mást az 1:20-as léptékű metszet. Tipikus hiba az absztrakció mellőzése, minden felület 1:1 léptékű grafikai megjelenítése. A valóság minden elemének pontos képi vetítése grafikánkba olyan káoszt eredményez, mely célunkkal éppen ellenkező hatást vált ki. Általában kijelenthető, hogy az anyagiság elvonatkoztatásának mértéke, a lépték csökkenéssel egyenesen arányos.
Francsics László
Kutasi Dániel
Sinóros-Szabó Balázs
RF 2004.
Molnár Réka
Váli István Frigyes
Képzeletünk és érzelmi koncentrációnk kifejezése érdekében az egymásba vetített különböző megjelenítési módok áttetsző kvalitása, a tartalom egészének egyszerre láthatóvá tételét, azaz tervünk, kompozíciós értelemben vett szerkezeti jellegét is jelenti.
Molnár Réka
