„ A lélek képekben gondolkodik” Arisztotelész
A kollázs technika speciális ága az építészeti modell montázs, amikor a manuális módon készített makett fotója, vagy egy 3D-s számítógépes modellről készített fotorealisztikus kép egy másik, -többnyire a valós tervezési helyszínt ábrázoló- háttérképpel kerül „összevágásra”. A valóság és tervezett valóság együtt jelenlévősége olyan képi hatást eredményez, mely a laikus számára is egyértelműen mutatja szándékainkat az általunk elgondolt tér, illetve tömeg megjelenésének tekintetében. Kép a képen, mely általában kiegészíthető az előbbiekben ismertetett figura, illetve növényi staffázs elemekkel. E feladat gyakorlati nehézsége elsősorban geometriai, -azon belül is perspektív- eredetű, de ugyanúgy fontos megoldandó probléma az egyes képrétegek fényjelenségeinek összehangolása.
Varga Piroska
Galló Péter
A modell montázs méretére vonatkozóan nincsenek léptékbeli korlátok, hisz az, egy használati tárgy méretétől, egészen a városi léptékű formákig terjedhet. Sok esetben nem elegendő csak a háttérrel, illetve középtérrel foglalkoznunk, a kép előtere is lehet (például az utcakép) egy szelet valóság, mely hitelesebbé teszi látványtervünket.
Különböző napszakokban, (évszakokban, időjárási viszonyok között stb.) készített montázsok tehetik változatossá,- az akár egy nézőpontból készített- látványainkat.
Ez a fogás, különösen az idő felgyorsítására alkalmas video-montázs esetén hatásos.
Tisztában kell lennünk a fény az anyag és a geometriai arány, valamint a perspektíva természetével, s ekkor ezek vizuális szintéziseként tudunk olyan képeket alkotni, melyek önmagukban hordozzák azt az esztétikai élményt, melyet –Kandinszkij szavaival- „a spirituális szféra materiális és absztrakt formában való kifejezése” jelent.
A kitalált és valós világ egymásra vetítésével, tehát az elképzelt terek, tömegek, arányok, a valós fény- és anyagkezeléssel együtt teszik a látványt valóságossá. A fikció és a valós „alakzatok” együtt képesek e hatást elérni ugyanúgy, mint egy megfilmesített regény képzeletbeli figurájának valós térbe állításával, illetve a fiktív történések valós eseményekkel való keverése során történik. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a fikció valóságba való „betolakodásával”, a fotó realitását próbáljuk a kép bizonyos elemeivel imitálni. 
Úgy ahogyan a muzsikus a zene, a színész a próza és költészet, a táncos a balett előadóművésze, az
építészeti látványtervezőt olyan interpretátornak nevezhetjük, aki az építész művészi gondolatait magas szinten képes vizuális nyelven megmutatni, s olyan képfenomént hoz létre, mely túlmutat a puszta képészlelésen és elidőzik rajtuk a szemlélődő tekintet
LÁTVÁNYOK: RF
